A vakok a hold’emben hasonló célt szolgálnak, mint az ante a stud játékokban: Ezek ösztönzik a játékost, hogy pénzt fektessen be vagy támadjon. Kezdőtétek nélkül kevés ösztönzés lenne egy intelligens játékosnak, hogy megtegye az első tétet, még akkor is, ha nagyon jó lapjai vannak. Ha mindenki bedobja a lapjait, akkor semmit sem nyerne. Vakok vagy anték nélkül csupán az első tét elnyerése lenne a cél, a többi játékos biztonságosan bedobhatná a lapjait, ha azok nem elég erősek.

A játékost a kis és a nagy vaktétek befizetésére kényszerítve a hold’em sokkal mozgalmasabbá és érdekesebbé válik. Minden leosztás a vakokért folytatott harccal kezdődik, és ha a csata egyszer elkezdődött, a pot egyre jobban nőni fog és ezzel együtt az ok is, hogy a játékosok beszálljanak a játékba. Az alacsony tétes játékok ritkán érnek véget az első emelésnél, viszont a nagytétes asztaloknál, különösen a no limit versenyek döntő asztalánál, az első emelés gyakran eldönti a játékot.

Habár a vakok hasonló célt szolgálnak, mint az anték, a funkciójuk elég különböző. Az anték ’halott pénzek’. Az ante befizetése csupán arra jogosít fel, hogy a lapokat megkapjuk, ettől még tétet kell tenni ha az akciót el akarjuk indítani. Ha beteszi a vakok egyikét az élő tétnek számít. Nagyvak befizetése esetén ha senki más nem tesz be pénzt, akkor megnyertük a leosztást. Igaz ez nem nagy összeg, csupán a kisvak (ami általában a nagyvak fele, néhány esetben a harmada, kétharmada is lehet). Mivel a vaktét élő tétnek számít, ezért sok leosztásba könnyebben beszállunk, mivel a játékot kedvezményes áron kezdhetjük.

A helyes vakjáték: Kihozni a legjobbat egy rossz szituációból

Gyakran félreértelmezik, hogy mikor, miért és hogyan kéne játszani, ha megkapjuk ezt a kedvezményt. Kezdjük a helyes vakjáték mögött rejlő alapszabállyal. Néhány szituáció természetesen pénzvesztő, ide tartoznak azok a leosztások, amikor nekünk kell beraknunk a vaktétet. Ha minden körben be kéne raknunk a nagyvakot, akkor hamar lemészárolnának minket: Ön egy korai pozícióban(rossz) van és pénzt fektet be, mielőtt látná a lapjait(szintén rossz). Hosszútávon, Ön pénzt fog veszíteni a vaktétein – természetesen nem mindig, de összességében igen. A kulcs az, hogy annyira keveset veszítsünk, amennyire csak lehet, így hosszútávon pénzt csinálhatunk a prémium szituációkban, például amikor hátsó pozícióban vagyunk.

Kezdjük a vakjáték alapjaival. Ön berakta a 30-as nagyvakot egy no limit hold’em játékban. Az Ön jobb oldali szomszédja betette a 15-ös kisvakot. Mindenki bedobja, majd osztó 90 zsetont tesz be(60-as emelés). A ksivak bedobja, most Önön a döntés: folytatják a leosztást vagy az osztó 45-öt nyer?

Felmérni a kockázatot

Mondjuk, hogy Önnek egy elfogadható leosztása van (hamarosan kifejtjük ezt részletesebben). Önnek fel kell becsülnie a kockázat/nyeremény arányt, és hogy ezt megtegye, el kell döntenie, hogy miként fog cselekedni. Megpróbálja elvinni a nyereményalapot egy megadással majd a flopon győz, vagy ráemel és megpróbál azonnal nyerni.

Az emelés Önnek 60 zsetonba kerül, plusz amennyit emelni szeretne. Mondjuk, még 180-at emel, így összesen 240 zsetont tesz be. A lényege az, hogy meg kell érteni mit akarunk megnyerni az emeléssel: csak 135 zsetont. Néhányan hibásan azt gondolják, hogy az emelés után a 195-ös potot nyerhetnek meg (máshogy mondva azt hiszik, hogy a 180-as emelésükkel egy 195-ös potot vihetnek el). Tévednek: a nyereményalap csak a megadás után lesz 195 és csak 135 volt a döntés pillanatában!

Nagy különbség van aközött, hogy 180-at kockáztatva 195-öt nyerünk vagy, hogy 240et feltéve 135-öt. Az első esetben még az alkalmak felében sem kell sikeresnek lennünk, hogy nyereségesek legyünk. A második esetben 64%-kal leszünk éppen csak egálban (igazából egy kicsit több is annál, ha beleszámoljuk, hogy jutalékot is fizetünk a teremnek).

A számítás változik, ha megadással próbálunk nyerni és a flopnál hozzuk meg a döntést. A 60-as megadás nem lehet nyerő, csupán azt biztosítja, hogy játékban maradhatunk és később még több pénzt kell kockáztatnunk. Ha a flop kedvező, akkor nem lehet további kockázat. Ha a flop kedvezőtlen, akkor a pénz elúszott és a megmaradó esélyünk csak arra lehet elég, hogy még többet veszítsünk.

A 60-as megadás 195-ös potot hoz létre. Ha figyelembe vesszük, hogy csak akkor fogunk akcióba lépni ha a flop kedvező (a jó játékosok döntései ennél bonyolultabbak), hívhatunk egy teljesen matematikai döntés alapján, ha a flop kedvező 30.8%-ban (60 osztva 195-tel). Hogy a flopnál támadni könnyebb vagy nehezebb-e, az bizonyos mértékben a leosztásunktól függ, és attól hogy mennyire tudjuk kijátszani az ellenfelünket a flopnál. Mennyi esélye van, hogy a lapjaink ’ki lesznek fizetve’? Emlékezzünk rá, hogy sokkal nehezebb elhozni a pénzt, amikor pozíción kívül vagyunk – és ez pontosan így van, amikor a vakokat játsszuk meg.

A vakok megvédése sosem egyszerű – mindegy milyen játékról van szó

Limites pókerben könnyebbnek tűnik megvédeni a vakokat, mert a befektetési esélyek általában kedvezőbbek. Az osztó nem emelhet akkorát, így nem kerülünk rögtön nyomás alá. Azonban a limites megvédés problémájának elemzése itt nem ér véget. Sokkal nehezebb elvinni a potot visszaemeléssel, mert az összeg, amit emelünk nem elég nagy, hogy kiüssön valakit, aki osztó pozícióról emelt. Még akkor sem, ha csak a vakokat akarta ellopni. Általában megadja a visszaemelést és megnézi a flopot.

Ahhoz hasonlóan, mint amikor a flopban kedvező lapot kapunk, egy szimpla téttel lehet nyerni. Ezzel a turn kártya megnézését és egy második tétet is kockáztatni fogunk. Limites pókerben az emelő nem tud akkora nyomást gyakorolni ránk, de mi ugyanakkorát tudunk ő rá. Valószínűleg kétszer kell megtámadni és mindkétszer pozíción kívülről.

Ezért a relatív olcsósága miatt úgy tűnhet hogy a limites pókerben könnyebb megvédeni a vakokat, de a végén kiderül, hogy pont olyan nehéz mint pot limit vagy no limit játékban, mindössze különböző problémákkal szembesülünk. A leosztás megjátszása rossz pozícióból a flopnál, turnnél és (ha eljutunk odáig) akkor a river egy hatalmas hátrány lehet. Minden alkalommal, amikor lehetőség licitre, nekünk kell elsőnek cselekednünk. Az ellenfélnek több információja lesz, amikor az ő köre jön és ez nagyon rossz hír.

A pozíció mindennél fontosabb

Feltételezzük, hogy megadja a vaktétet és a flop kedvezően alakul. Tétet tesz? Ha igen, akkor az ellenfelének még mindig megvannak a választási lehetőségei. Ha nem jön be neki a flop, akkor elfogadhatja és csak annyi pénzt nyerhetünk, amennyi a kezdéskor a potban volt. Ha kedvező neki a flop akkor emelhet, és ilyenkor mi mit tehetünk? Visszaemelünk? A probléma még nagyobb lesz a turn után. Pénzt teszük a potba, de az ellenfelünk nem megy el. Feltételezzük, hogy a turn kártya nem segít nekünk, mit lehet ilyenkor tenni? Ismét pénzt teszünk a potba és megpróbáljuk elijeszteni az ellenfelünket? Gyengeséget mutatunk passzolással? Egy leosztást megnyerni rossz pozícióból sokkal nehezebb, mint a legtöbb ember gondolná.

Akkor is rosszabb, ha nyerünk, mert így általában sokkal kevesebb pénzt nyerhetünk, mintha utolsóként cselekedtünk volna.

A pozíciók miatt a legtöbb játékos túl gyakran védi meg a vaktétjeit. Azt látják, hogy egy bizonyos összeget már befektettek és olcsóbban adhatják meg az emeléseket. Azonban nem gondolják végig a teljes leosztást. Lehet, hogy kedvezőbb áron maradhatnak bent a játékban, de később ezért meg kell fizetniük. A legtöbb játékos sokkal többet nyerne (vagy kevesebbet veszítene), ha ritkábban védené meg a vaktétjeit.

Mivel egy jó pókeres tanács sosem fekete-fehér, nem kell rögtön könnyű célponttá válnia, ha berakta a vaktéteket. Ha kevésbé gyakran védi meg a vaktéteit, biztos lehet benne, hogy minden alkalommal meg fogják támadni és ez sokkal többe fog kerülni. Néha egy megadás vagy inkább egy visszaemelés figyelmeztetni fogja a hátsó pozícióból játszó játékost, hogy az Ön vaktéteit nem lehet ingyen elvinni.

A pillanatok megválasztása

Milyen lapokat kéne megvédenie? Szeretnék egy egyszerű irányelvet adni, mint például: Meg kell védeni a vakokat az esetek 31%-ban. De ilyen sajnos nem létezik, mert a megvédés attól függ, hogy mennyi támadást várhatunk a többi játékostól.

Néhány megvédendő leosztás azért nyílvánvaló. Ha egy nagypárt vagy egyszínű AK, AQ lapokat kap, akkor ezek önmagukat játsszák. Ha nem emel vissza ezekkel a lapokkal, akkor túl visszafogott ahhoz, hogy nyerő legyen pókerben.

Sajnos ilyen lapokat nem kapunk annyiszor, mint ahányszor a vakjainkat meg kell védeni. Ezért további megvédendő lapokat kell választani. A helyes leosztások kiválasztása nagyon fontos, sok játékos hibásan teszi ezt.

Az A4 jobb heads-up lap, mint a J10, de jobb ha inkább a J10et védjük. Miért? A legtöbb esetben a hátsó pozícióban lévő játékos támad, ha Ásza van. Egy magas lapja és egy Ásza. Ez azt jelenti, ha egy jónak tűnő flopt kapunk pl.: A-9-5, akkor könnyen balszerencsések lehetünk, ha ellenfelünk AK-val emel. Az Ászok és a Királyok nagyszerűen védhető lapoknak tűnnek, de csak akkor azok, ha magas kickerünk is van melléjük, egyébként túl sok kockázatot jelentenek.

A J10 szerű lapok sokkal kevésbé tartalmaznak, olyan kulcs kártyákat, mint a támadó lapjai. Ha egy Ász lejön a flopban kiszállhatunk a játékból. Ha a flop 10-4-2, akkor a játékosnak aki AQ-val emelt, nincs semmije. És sokkal valószínűbb, hogy késői pozícióból valaki olyan fog emelni akinek két magas lapja van, és nem egy magas párja, mint például KK.

Ezért a megjósolhatatlan, de gyakran hasznos lapok, mint a J10 vagy még az 56 is jobban védhetőek, mint az A2 vagy a K3. Ha A2-vel játszunk és A jön le a flopban, akkor ismét bajba kerülhetünk. Ha valami trükkösebb lapot játszunk meg, mint például a 78, akkor meglepetést okozhatunk valakinek, aki hátulról emelt AK-val, ha a flop A78. Flopokat nyerhetünk az olyan AK emelők ellen is akik félnek lelassítani ha olyan lapok jönnek, mint a 832. AZ olyan emelőkkel óvatosan kell játszani akik KK lapokat kaptak, de a hátsó pozícióból általában két magas lappal emelnek, mintsem egy magas párral. Persze ha KK van az ellenfelünknél és 883 flop jön, akkor a 78 lapjainkkal rengeteg pénzt nyerhetünk egy olyan játékos ellen, aki nem feltételezi, hogy a 8-as nálunk lehet.

Hányan szeretnék elvinni a potot?

A következő lényeges dolog, amit meg kell fontolnunk a potesélyekkel kapcsolatban, amikor a vakokat védjük: Hány játékos támadott? Ha egy limites játékban középső pozícióból emel egy játékos 60-ra és hárman is megadják az emelést, az első dolog amit észre kell vegyünk, hogy egy jó játékba kerültünk, mert kétszeres emelést csak megadni általában gyenge játékra utal. Ha elég erős leosztásunk van hogy kétszeres tétet megadjunk, akkor elég erős ahhoz is, hoyg kezdeményezzünk és háromszoros tétet tegyünk be.

Most hagyjuk a részletes játék elemzést, figyeljük meg inkább, hogy egy többjátékos szituáció milyen jelentősen változtatja meg a potesélyeket. Négy 60-as tétű játékossal és egy bedobott 15-ös kisvakkal a potban 285 zseton van, amikor az újabb harmincunkat tesszük be. Az ilyen potesélyek annyira jók, hogy szinte bármilyen elfogadható lapokkal meg kell adnunk az emelést, akár olyanokkal is, mint 32 (de nem 72, többjátékos ellen olyan lapokra van szükségünk amik sorokat vagy flösöket hozhatnak létre).

Legtöbb esetben a gyenge lapjaink értéktelenek lesznek a flopnál, de amikor bejönnek akkor a vastag pot még nagyobb lehet: A játékosok velünk fognak maradni, folyamatosan növelve a nyereményt és 285 helyett nagyjából 500-at vagy 600-at fogunk nyerni egy limites játékban. A pot-limit és a no-limit játékokban a spekulációnk könnyen kiejthet valakit, aki elfelejtei hogy a Hold'Em nem kétlapos, hanem hétlapos kártyajáték.